Településtörténet

Mindszentgodisa a Dél–dunántúli régió települése, Baranya megye északi részén helyezkedik el, a megyeszékhelytől 35 kilométeres távolságban. A község a Zselic keleti mezsgyéjén található, a Hegyháttal is határos, hosszú völgyben fekszik. A három településrész gazdaságföldrajzi helyzete elszigetelt. A Pécs – Kaposvári 66-os útról Oroszlónál kell letérni a 6601-es útra, majd 1 km után a 66102-es ötöd rendű és állapotú út vezet be a völgybe.

Községünk Felsőmindszent és Godisa egyesítéséből jött létre 1977. április 1-jén; majd 1979-ben csatolták hozzá a szomszédos Gyümölcsényt.

Vidékünk kedvezőtlen adottságú, de gazdag hagyományokkal rendelkezik. Gazdagságát a mindenkor itt lakók munkája, a mindennapos létért való küzdelem tette teljessé.

Folyamatosan meglévő településeket az Árpád-házi királyok utolsó szakaszában találunk és ezek a falvak élnek részben napjainkban is.

A község a régmúlttól kezdve – 1800-as évek – körjegyzőségi székhely volt és még jelenleg is az. A településen szerveződött Roma Nemzetiségi Önkormányzat és Német Nemzetiségi Önkormányzat is. 2013 január 1-tol a Hegyháti járáshoz tartozik. Elhelyezkedéséből fakadóan a leghátrányosabb helyzetű települések felsorolásában éppúgy megtalálhatók, mint a jelentős munkanélküliséggel sújtott településekről szóló 240/2006.(XI.30.) rendeletben.

A Mindszentgodisai Közös Önkormányzati Hivatalhoz tartozó települések igen sokrétűen tagozódó mikro társadalommal rendelkeznek, mely az 50-60 éves múlttal magyarázható. A múltat tekintve, többféle tevékenység folytatása volt jellemző. A múlt század közepe táján megindult Komlói szénbányászat fejlesztés, valamint a Pécsi szén- és uránbánya, vonzotta más tájakról a munkaerőt, melynek egy része aztán itt telepedett le. A hagyományosan mezőgazdasági jellegü lakosság összetétele átalakult. Ezzel együtt történt meg a Hosszúmezői putri telep felszámolása és a Godisai részen kialakított Újtelepre, a roma származású lakosság beköltöztetése. A ’70-es évek elején új általános iskola épült, mely körzeti iskolaként működik a mai napig. Bakóca, Kisbeszterce, Kishajmás falvak közösen működtetik az óvodát és a napközi konyhát. Az óvoda két csoportjába 54 gyermek jár, az iskola 8 osztályos 120 gyerekkel, mind a két intézményben folyik német és cigány nemzetiségi nevelés.

A települések társadalmi összetétele meglehetősen vegyes. A bányák bezárása a mezőgazdasági termelés iparosodása miatt munkanélküliség aránya az össz lakosság arányában 15 %-os. A fiatal lakosság, képzettségtől függetlenül, jelenleg a közeli városokban (Sásd, Komló, Pécs, Dombóvár) találhat magának munka-, és szórakozási lehetőséget, a városba való eljutás azonban, a rossz tömegközlekedés miatt, nehézségeket jelent. A körjegyzőség területén napjainkban 1530 fő él. Az időskorúak aránya jelentős. A lakosságszám csökkenése 2000. év óta igen figyelemre méltó 21 %-os. A körjegyzőség területe alapvetően magyar lakta település, melyből roma származású 38 %, németajku 4 %.